Űrlények nyomában
- Úgy tűnik a csillagász úr
Most is élet után nyomoz.
Jaj, csak nehogy észre vegye
Ezt az űrhajót az orosz!
Szerencsére nem fókuszál
Én rám! Így hát nyugodt vagyok!
Álcázom az űrhajót mert
Nagy feltűnést nem akarok.
Bámulom a műszerfalat,
És az adatokat nézem.
Úgy tűnik a földi alany
A Merkúr bolygót nézi éppen.
Kezében egy csésze kávé
Amibe ő belekortyol.
S ébren tartja őt a kávé.
Éjszaka ő sose horkol.
Aztán irányt vált a távcső.
Pásztázza a sötét eget.
- Hol lehetnek csészealjak?
Nem látok én űrlényeket.
Csalódottan bámulja az
Égen lévő csillagokat.
És a kedvenc hobbijának
Szenteli a fél napokat.
Nappal alszik, éjjel éber.
Egyszer talán nyomot talál.
- Hol lakhatnak idegenek?
Talán a hold túloldalán?
- Elképesztő kitartása
Van ennek a földlakónak!
És a drága teleszkóppal
Megközelíti a holdat.
- Ne félj ember! Nemsokára
Fel fogom majd fedni magam!
Hogyha elég fejlett leszel!
Elhiheted minden szavam!
Te leszel az első Földi
Akivel majd beszélgetek.
Nemsokára visszajövök,
Ezért legyél elégedett!
Álmos már a csillagász úr.
És miközben nagyot ásít,
Visszamegy a házába és
Közben adatokat számít.
Kinyílik egy másik ajtó,
S felkel gyorsan a Napkorong.
- Nagyon hóbortos a szomszéd!
Vagy zseni, vagy őrült, vagy bolond!
(Budapest, 2020-05-31)