Szétesve

Szétesve

 

Nélküled,

Minden tett egy tünet.

Az alkohol, s a cigi.

S éppen ezért kell most

Egy kis szünet!

Az önpusztítás,

Ha nincs egy társ

Jól esik!

De meddig lesz még hideg

Nélküled?

 

Szeretlek!

Igen még mindig!

S megindít amikor

Szemednek

Nincs rám egy pillantása!

S most inkább feledlek!

Nincs szükségem társra!

Így nyugtatom magamat!

Gyáva

Vagyok, mint az eretnek

Pap

Aki kap

Még egy esélyt utoljára.

De

Szeretlek!

 

Sírok

A nagy, hideg ágyban.

Néha felkelek,

Írok és visszafekszek.

Fogynak a kekszek,

S üres vagyok, mint az űr,

Itt belül.

S belebetegszek

Abba, hogy csak

Sírok.

 

(Budapest, 2020-11-03)


© Minden jog fenntartva.