Öngyilkos küldetés

Öngyilkos küldetés

 

Az űrhajó a világűrben

Épp egy dugóhúzót csinált.

Két rakéta üldözte és

Ezért változtatott irányt.

Az egyik egy elsuhanó

Meteorba csapódott be.

S a másik is célt tévesztett.

- Zavarhatlak Zoltán? - Most ne!

 

Ült a székben a pilóta.

Egy Zoltán nevű ember férfi.

Az adóvevőt kikapcsolta,

S érezte, hogy nem kell félni.

Megfordította a hajót

Ő a támadásra várva.

S megjelent a másik hajó,

Ami szürke volt meg sárga.

 

Repültek a lézercsíkok,

És a pajzsba becsapódtak.

- Hülye földönkívüliek!

Most meg vajon hova bújtak?

Bekapcsolhatták az álcát!

Kilövök pár töltényt vakon.

Sajnos ők még látnak engem!

Hol lehetnek? Nem tudhatom!

 

Maximális tűzerővel

Repült a sok fényes lézer.

- Én egy jó pilóta vagyok!

S elbánok az ellenséggel!

Fölrobbant a semmiben egy

Hatalmas nagy repülő tárgy.

- Most jön csak a nehezebb rész!

De még így sincs bennem honvágy!

 

Le kell parkolnom a hajót

Ott abban a szűk hangárban!

Az ellenséges anyahajó

Felfegyverzett oldalában.

- Ez egy öngyilkos küldetés,

És ezzel én most nem túlzok!

Szikrázott a hangárpadló,

És a hajó végig csúszott.

 

A kis űrhajó maga alá

Gyűrte a sok ellenséget.

Aztán véget ért a csúszás.

S így parkolta le a gépet.

Kiugrott a pilóta a

Fülkéből egy gépfegyverrel.

Körbenézett a mi hősünk.

S egy nagy folyosó felé ment el.

 

A folyosó másik felét

Felfegyverzett őrök védték.

S a bezárt ajtó két oldalán

A közeledő Zoltánt nézték.

- Álljon meg, vagy végzünk önnel!

Mondták nagyon rideg hangon.

- Mondja talán süket maga?

Nem látja, hogy mi a rangom?

 

Eldobta a gépfegyvert a

Zoltán, aztán közelebb ment.

Az egyik őrbe belerúgott.

- Ember, téged nincs ki megment!

A másik őr is összeesett,

S olyan volt ő mint az állat.

Elővett egy kisebb puskát,

Aztán szétlőtte a zárat.

 

Belépett egy nagy helységbe,

Amit három ember védett.

Föntről kezdtek lőni rá, s a

Falba fúródó töltények

Nagyon ijesztőek voltak.

Aztán felrobbant egy bomba.

S lángra kapott lent a terem,

Miután egy tiszt ledobta.

 

Zoltán átrohant a tűzön,

És a füstben szinte elbújt.

Viszonozta ő a tüzet,

S mind a három ember elhullt.

Elhagyta a nagy helységet,

Aztán belépett a hídra.

- Jól van! Most már zavarhattok!

Célba értem végre! - Príma!

 

Úgy látjuk, hogy jó helyen jársz!

(Sistergett az adóvevő.)

Ez az egy itt biztos mivel

Nálad van a nyomkövető!

Látod már az ellenséget?

- Nem, mivel a híd most üres.

Nincs itt földönkívüli és

Jó trükk ez, és roppant ügyes.

 

- Dobja el a földi fegyvert!

Szólt egy hang a hajó hídján.

Kilépett a liftből egy lény.

- Mi legyen most Zoltán? - Bízd rám!

Három szemű idegen volt

Aki kilépett a liftből.

- Besétáltam a csapdába.

Csodálkoztam is, hogy nincs őr.

 

Meg kell mentenem a Földet!

- Szóval ezért jöttél! Remek!

Bámulj ki az ablakomon!

Ez a bolygó nagyon beteg.

És az ember tette tönkre!

Minden földlakó egy baci!

Úgy gondolom fel kéne az

Egész bolygót robbantani!

 

Eldördült egy földi fegyver,

És az űrlény összeesett.

- Mit tudsz te a kultúránkról?

Te nem tudod mi az a szeretet!

Kék vér folyt a padlón végig,

S nézett, nézett a földlakó.

Le lett kapcsolva az ágyú.

S emberkézen volt a hajó.

 

(Budapest, 2020-10-18)


© Minden jog fenntartva.