Nehéz kövek

Nehéz kövek

 

Nagy köveket cipelek és

Úgy megyek a hegyek fele.

Értelmetlen teljesen

A dolog. És a madárzene

Betölti a dobhártyámat.

És az izmom egyre csak nő.

Hordozom a madárzenét.

S ez a madárzene a kő.

 

Nem állok meg pihenni, mert

Kőből van a művészetem.

Én vagyok a köveknek az

Őrzője, s az én végzetem

Megtenni az ezer métert.

Megyek fel a hegytetőre.

Nagyon súlyos minden kő de

Én csak így kapok erőre.

 

Én vagyok a málhás szamár!

S nagyon nehezek a kövek.

Nem pihenhet meg a kezem,

S minden kő egy vers, egy szöveg.

Szürke, nehéz kőrakással

Van tele a kettő kezem.

Elég csak egy rossz mozdulat,

S a lábaimat eltörhetem.

 

Markolom a nagy köveket,

S viszem őket fel a hegyre.

Ez egy erőltetett menet,

De most nem lehetek gyenge!

Végül aztán felérek az

Egyik nagy hegy tetejére.

Eldobom a köveket, és

Felbámulok én az égre.

 

(Budapest, 2020-09-22)


© Minden jog fenntartva.