Karácsonyi jótett

Karácsonyi jótett

 

Nem volt senkije a lánynak,

S ünnep helyett gyászolt a nő.

Felállította a fát és

Mindenféle díszt vett elő.

A karácsonyi egyedüllét

Nagyon-nagyon megviselte.

Nem volt meleg családi tűz!

S a meleg pulcsiját viselte.

 

Milyen jó lenne egy család!

Folyton ez járt a fejében.

- Nem lehetek én már boldog!

Mivel elhagyott a férjem!

A szüleim már rég halottak.

És mivel én meddő vagyok,

(Ekkor eleredt a könnye.)

Sosem fogom megtudni, hogy

 

Milyen is egy meleg fészek?

(Csillogott a karácsonyfa.)

Sírva énekelt a lány és

Volt a lábain egy szoknya.

Meggyújtott egy régi gyertyát,

S meghallott pár vidám hangot.

A szomszédban is énekeltek,

És ez bizony áthallatszott.

 

Vett magának ajándékot,

És ezt végre kibonthatta.

Volt a dobozban egy könyv és

Megfogta azt, majd ott hagyta.

Elfogytak a zsebkendők és

Ekkor egy kéz bekopogott.

Ki lehet az pont ilyenkor?

S mindenkire haragudott.

 

A lány az ajtót kinyitotta,

És a szomszéd család volt ott.

- Bejöhetünk ünnepelni?

Hallottuk, hogy nem túl boldog!

Áthallatszódott a sírás!

- Maguk nagyon kedvesek de...

- Ne is tiltakozzon tovább!

Itt ünneplünk! Engedjen be!

 

Szenteste volt Budapesten,

És ez a lány családtag lett.

Elfogyott a forralt bor és

Ivás közben beszélgettek.

Nevetgélve sütit ettek,

Aztán véget ért az ünnep.

Hazament a szomszédcsalád.

Kinyitotta hát a könyvet!

 

(Budapest, 2020-11-26)


© Minden jog fenntartva.