Az alfapár

Az alfapár

 

Mint a farkas, aki éppen

Rávonyít a sárga holdra.

Én is úgy sírok utánad.

Hűségesen újra, s újra.

Bejárom a hideg erdőt.

Esik a hó Körülöttem.

Betartom a farkastörvényt.

Én már nagyon sokszor öltem.

 

Néha elejtek egy prédát,

Csak hogy megteljen a gyomrom.

Nem vagyok én gyilkoló gép!

Nekem ez a hely az otthon!

A levegőt szimatolom,

De már nem érzem a szagod!

Ott ragadtál ó a múltban,

S nagyon-nagyon messze vagyok.

 

Farkasszemet néznék veled,

Itt a farkasordító hidegben.

Alapítsunk meg egy falkát,

S legyünk az alfa pár mi ketten!

Legyünk mi a kutyáknak az

Ősei, és legyünk vadak!

Csakis egymást tűrjük meg!

És legyen közös minden falat!

 

Fönt a tápláléklánc csúcsán!

Csak is ott van a mi helyünk!

Jelöljük meg vizelettel!

Ez csak a mi területünk!

És egy eljövendő korban,

Ahol szép számmal lesz szarvas,

Minden kölykünk tudni fogja:

Élt egy Gelin nevű farkas!

 

(Budapest, 2020-11-05)


© Minden jog fenntartva.