A szérum

A szérum

 

Bujkálok egy űrhajón és

Nem vehetnek engem észre!

Mentő kabint keresek, hogy

Biztonságban legyek végre!

Közeledik kettő alak.

Én meg balra kanyarodok.

S mintha láthatatlan lennék!

Néhány percenként elbújok.

 

Nincsen nálam semmi fegyver!

Csak az öklöm! Hát ez remek!

De ezen a nagy űrhajón

Bőven vannak rejtekhelyek!

Senki nem veheti észre

Ahogy fantomként suhanok!

Megpróbálok sunyi lenni!

körbe pillantok és rohanok.

 

Repül az űrben a csészealj,

És én a laborból megszöktem.

Ott tanulmányoztak engemet,

Hogy vajon mennyit is fejlődtem?

Ki tudja miféle anyagot

Fecskendeztek be a vérembe?

Futok, és bujkálok egész nap.

Szükségük lenne egy vérebre!

 

Aztán a hiányom feltűnik,

S megszólal egyből a riadó.

"A földlakó valahogy megszökött."

- Most ebben őnekik mi a jó?

Lopakodva megyek előre,

S üldözni kezd ó a legénység.

Mögöttem két űrlény beszélget.

Elraboltak és ez szemétség!

 

Aztán a kezemen karom nő.

Hatalmas, veszélyes nagy karom.

- Mi történt velem a laborban?

Mit adtak be nekem? Nem tudom.

Nézem az újdonsült fegyverem,

S úgy érzem közben, hogy ölnöm kell!

Hátulról rám lő a két űrlény.

-  A fene, földlakó, nem vérzel?

 

Én meg csak vidáman nevetek.

- Most jön az igazi mészárlás!

Átszúrom őket a karmommal.

A részemről magas az elvárás.

Aztán az eszemet elvesztem,

S elkezdek mindenkit megölni.

Lőnek rám folyton az űrlények.

- Nem szabad őt alábecsülni!

 

- Vigyetek vissza a bolygómra!

S miközben nőnek a karmaim,

Hatalmas öldöklést rendezek.

S izmossá vállnak a karjaim.

- A szérum a földlakó eszére

Veszélyes. Már nem is önmaga!

Kudarcba fulladt a kísérlet!

Ronda egy szörny lett és nincs haja!

 

Futottam végig a folyosón,

S kaszaboltam, akit lehetett.,

A karmom egy nagy karddá változott.

És bennem nem volt már szeretet.

Nem kellett többet már bujkálnom!

A szérumtól nagy lett a hatalmam.

S áldozat voltam az űrhajón.

Én csak a bolygómat akartam!

 

(Budapest, 2020-06-13)


© Minden jog fenntartva.