A rózsaszín cigaretta

A rózsaszín cigaretta

 

Épp rózsaszín cigit szívok.

És a füstöt le tüdőzöm.

Valami itt nem stimmel, de

Ezt a cigit nagyon őrzöm.

Nem jövök rá mi a furcsa?

Talán csak a cigi színe!

Egész nap csak pöfékelek.

Milyen nyugtató az íze!

 

Ez a sok szívás az enyém!

Nem osztom meg senkivel se!

Rászoktam, és függő vagyok!

Ezért foglaltam ezt versbe.

Fogy a furcsa cigaretta.

És én kicsit ellazulok.

Mit számít a cigi színe,

Hogyha ettől boldog vagyok?

 

Rózsaszín a cigarettám!

Nem hófehér, mint a többi!

Sokan nagyon megbámulnak,

S elkezdenek kiröhögni.

Nekem van csak ilyen cigim!

De én erre büszke vagyok!

Rózsaszín a cigarettám,

S szívom, amíg meg nem halok!

 

Lassan ég a cigim vége,

Aztán végül egyszer elfogy.

Vége van az élvezetnek,

Amit az én tüdőm felfog.

Ez egy rózsaszínű álom,

És mivel az élet szívás,

Ez a cigaretta nem más,

Mint a költészet! Az írás!

 

(Budapest, 2020-09-17)


© Minden jog fenntartva.