A női messiás

A női messiás

 

Nő vitte a keresztet,

Úgy ahogy a messiás.

Tolongott a tömeg és

Nem volt ez a nő hibás.

- Feszíttessen meg a nő!

Így kiabált a tömeg.

A hátán egy kereszt volt,

S ömlött rá a gyűlölet.

 

Volt, hogy néha elesett,

Mert a kereszt nehéz volt.

Aztán mindig talpra állt,

És a tömeg ekképp szólt:

- Feszíttessen meg a nő!

És eközben támadták.

Megdobálták kövekkel,

S a reakciót láthatták.

 

Harminchárom éves volt.

Ez a női messiás.

És a farizeusok

Azt mondták rá: Sorscsapás!

Port hintettek feléje.

Senki nem védte meg őt.

Nagyon meg volt alázva,

S kapkodta a levegőt.

 

Fájó töviskoronát

Tettek rá a hajára.

S ő csak ment a kereszttel,

S biztos volt a halála.

Aztán fent a Golgotán

Föltették a keresztre.

S két oldalán két lator

Gúnyolta őt nevetve.

 

Senki nem hitt ő neki,

Hogy ő női messiás.

Leszállt hát a keresztről,

S olyat tett, mint senki más.

Földöntúli erővel

Duzzadt meg az élete.

Megnyílt az ég felette,

S fénylett mind a két szeme.

 

Felemelkedett a nő,

S megtértek az emberek.

Ez a nő a messiás?

Nem ilyen nincs! Nem lehet!

Szép termetű volt a nő,

S ragyogva az égbe ment.

Az összes sebe begyógyult,

S végre fent volt! Végre fent!

 

(Budapest, 2020-11-20)