A női messiás
A női messiás
Nő vitte a keresztet,
Úgy ahogy a messiás.
Tolongott a tömeg és
Nem volt ez a nő hibás.
- Feszíttessen meg a nő!
Így kiabált a tömeg.
A hátán egy kereszt volt,
S ömlött rá a gyűlölet.
Volt, hogy néha elesett,
Mert a kereszt nehéz volt.
Aztán mindig talpra állt,
És a tömeg ekképp szólt:
- Feszíttessen meg a nő!
És eközben támadták.
Megdobálták kövekkel,
S a reakciót láthatták.
Harminchárom éves volt.
Ez a női messiás.
És a farizeusok
Azt mondták rá: Sorscsapás!
Port hintettek feléje.
Senki nem védte meg őt.
Nagyon meg volt alázva,
S kapkodta a levegőt.
Fájó töviskoronát
Tettek rá a hajára.
S ő csak ment a kereszttel,
S biztos volt a halála.
Aztán fent a Golgotán
Föltették a keresztre.
S két oldalán két lator
Gúnyolta őt nevetve.
Senki nem hitt ő neki,
Hogy ő női messiás.
Leszállt hát a keresztről,
S olyat tett, mint senki más.
Földöntúli erővel
Duzzadt meg az élete.
Megnyílt az ég felette,
S fénylett mind a két szeme.
Felemelkedett a nő,
S megtértek az emberek.
Ez a nő a messiás?
Nem ilyen nincs! Nem lehet!
Szép termetű volt a nő,
S ragyogva az égbe ment.
Az összes sebe begyógyult,
S végre fent volt! Végre fent!
(Budapest, 2020-11-20)